A terhesség megszakításának egyik módjáról van szó, amelyet az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a vákuumaspirációs műtéti módszerrel egyenrangúként ajánl a terhesség 9. hetéig, például a hagyományos kürettel szemben. A gyógyszeres eljárás két tabletta együttes alkalmazását jelenti. Az első, a mifepriston blokkolja a terhességi hormon, a progeszteron termelődését, így a terhesség megszakítását idézi elő. A másik gyógyszert, a prosztaglandin készítményt az első után 24-48 órával kell bevenni, ez a méhnyak tágulását, valamint a méh összehúzódását okozza. Együttes alkalmazásuk hatására a spontán vetéléshez hasonló folyamat következik be. Az abortusztabletta nem keverendő össze az esemény utáni tablettával, amely a nem védett szexuális aktus után 3-5 napon belül alkalmazva a terhesség kialakulását akadályozza meg a beágyazódás gátlásával. Az abortusztabletta előnye, hogy a fertőzésveszély gyakorlatilag nulla, a méh gyorsabban regenerálódik, mint a műtéti beavatkozásnál, így nem csak a nő számára lehet biztonságosabb, járhat kevesebb szövődménnyel, de egy esetleges későbbi terhesség kihordását is kevésbé veszélyezteti. A tabletták bevétele után erős görcsök és vérzés is felléphetnek, amelyek akár több napig is elhúzódhatnak. Az esetek 2-7 százalékában nem hatékony a beavatkozás és műtéti úton kell kiüríteni a méhet. Maga az abortusz több napot vesz igénybe, míg a műtéti beavatkozás 10-15 percig tart.
Nem, nem, soha
Az abortusztabletta itthoni regisztrálásának híre ismét lehetőséget teremtett a KDNP politikusainak és a magukat magzatvédőnek nevező férfitársaiknak, hogy felszólaljanak –látszólag a tablettával szemben, valójában újabb kirohanást intézve a művi terhesség-megszakítás ellen. 2005-ben, miután az ún. RU486 nevű abortusztabletta felkerült az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapvető fontosságú gyógyszerek listájára, a magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (SZNSZK) már a tabletta alkalmazásának támogatásáról döntött – meghatározott körülmények között: szigorúan kórházi felügyelettel és a terhesség 8. hetéig. Egy kisebb, ám annál hangosabb csoportnak azonban akkor (is) sikerült olyan politikai vihart kavarnia, ami bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy a tabletta magyarországi regisztrációja elhalasztódott egészen idén májusig.
De egyelőre a mostani próbálkozás sem kecsegtet sok sikerrel, Szócska Miklós egészségügyi államtitkár ugyanis kerek-perec kijelentette, hogy – bár a készítményt regisztrálták Magyarországon – a tabletta forgalmazására nem fog sor kerülni. E drasztikus döntést az államtitkár ismeretlen eredetű „szakmai vita kialakulásával” indokolta. A döntés kivitelezése pedig, a regisztráció ellenére nem nehéz: elégséges a meglévő jogszabályi határidőket végletekig kitolni – be nem tartásuknak úgy sincs szankciója –, adminisztratív módon akadályozni a szakmai protokoll kidolgozását. Emellett az orvosok, kórházi vezetők nagy része már most annyira megrettent a hangoskodóktól, hogy valószínűleg szakmai meggyőződése ellenére sem fogja nyíltan támogatni a tabletta alkalmazását, siettetni a folyamatot. A szakmai vita, tehát valójában politikai, ahogyan azt Rácz Jenő, a Magyar Kórház Szövetség elnöke is megfogalmazta: „nem célszerű a gyógyító intézményeknek egy politikai vita erőterébe belépni”. Különösen akkor nem, amikor a kórházak sorra kerülnek állami kézbe.
Csakhogy az „alkalmazás kockázatáról, hosszú távú mellékhatásairól” folyó állítólagos szakmai vitáról eddig nem sokat tudhattunk meg. Az egyik oldalon megszólaló, jobbára névtelenségbe burkolózó nőgyógyászok, a neves orvos-genetikus, a korábbi egészségpolitikus mind egyetértenek abban, hogy nincs tudomásuk a felhasználással kapcsolatos szakmai vitáról: a szakma ugyanis egységesen támogató az abortusztabletta tekintetében. Kifejtették, a műtéti beavatkozással járhat fertőzés, ami veszélyezteti a későbbi teherbe esést, de a méhszáj tágítása növelheti a koraszülés esélyét is.
A másik oldalt képviselő nőgyógyászhoz egyelőre nem volt még szerencsénk, ellenben KDNP-s politikusok, az Alfa Szövetség, az Összefogás a Magyar Családokért Országos Egyesület, a Pacem in Utero Egyesület, valamint a katolikus és evangélikus egyház sem hagyta ki az állásfoglalást az abortusztablettáról. Hogy mi is a pontos kifogás, az nem derült ki, ugyanis a felhozott érvek némiképp ellentmondanak egymásnak. Egyes aggódó férfiak attól tartanak, hogy a tabletta könnyelművé teheti a nőket, hisz majd eztán üptre kapdossák a pirulát ahelyett, hogy megszenvednének bűnükért a kés alatt. Ezzel szemben a projektfelelős Nagy Kálmán a nagyobb lelki megterheléstől félti nőtársait, hisz gyógyszeres abortusz esetén nem tolhatják át a felelősséget a beavatkozást végző orvosra.
Tény viszont, hogy a tabletta a világ 37 országában használatos, és a 20 éves felhasználási tapasztalat igen pozitív: a gyógyszer biztonságos és hatékony. A módszert alkalmazó országok statisztikái szerint az abortuszért folyamodó nők 50-70 százaléka a tablettás beavatkozást választja. Magyarországon a tablettát egy budapesti magánklinikán már két éve alkalmazzák, ún. egyedi import engedéllyel. A magánklinika saját elmondása szerint összesen eddig 290 ilyen beavatkozást végeztek, nagyon jó hatékonysággal, mindössze 7 esetben volt szükség a méh más módszerrel történő kiürítésére. Az is tudható, hogy a gyógyszeres megszakítás lehetőségének megnyitása nem növelte az abortuszok számát, viszont a terhesség korábbi szakaszára hozta előre a beavatkozás időpontját, ami pedig a potenciális komplikációk csökkenésével jár. Tény az is, hogy a világon eddig összesen 10-11 olyan halálesetet dokumentáltak, amelyet összefüggésbe hoztak a tabletta használatával, azonban ezek mindegyike esetében a használati utasítás megszegését is megállapították.
Bár rendre elhangzik a politikusok szájából, hogy nem akarják szigorítani az abortuszszabályozást, ne legyen kétségünk: az efféle „viták”, a kommunikáció arra jó, hogy nők esetlegesen külföldön próbálják elvégeztetni a beavatkozást, de arra semmiképp, hogy a tényleges abortuszok száma csökkenjen. Ahogy egyébként ezt többen teszik. Egy bécsi klinika orvosa beszámolt róla, hogy hozzájuk hetente 2-4 magyar nő érkezik a terhességének megszakítása céljából. Ennek oka beszámolók szerint, a magyarországi kötelező tanácsadásban, amelyen kétszer kell egy idegennek intim kérdésekről nyilatkozni, illetve a tablettás abortuszhoz való hozzáférés korlátozásában keresendők.
Amiről érdemes
A terhesség-megszakítások számára tényleges hatással lévő tényezőkről, a szükséges közpolitikai változásokról azonban valóban érdemes volna szakmai és társadalmi vitát folytatni. E tényezők egyik része a nem kívánt terhesség megelőzésében vállalt állami szerepet érinti, a másik a gyermekvállalást ösztönző, a nők egyenlő társadalmi szerepét erősítő állami segítséget. A Guttmacher Intézet nemrégiben közzé tett tanulmánya újfent rámutatott arra, hogy milyen fontos a fogamzásgátlásról való tudás átadása a fiatalabb generációknak. Három csoportot vizsgáltak, az egyik esetében kizárólag az önmegtartóztatásról szólt a szexuális nevelés, a másiknál az önmegtartóztatás mellett használható információkat adtak át a fogamzásgátlásról, míg a harmadik csoport semmilyen tájékoztatást a témában nem kapott. Az első két csoport esetében hasonlóan később került sor az első szexuális együttlétre, ám a második csoport tagjai felelősségteljesebb magatartást tanúsítottak, szignifikánsan magasabb volt az óvszerhasználat aránya.
A használható információkat átadó, időben történő, hiteles tájékoztatás mellett azonban alapvető a fogamzásgátló eszközök és készítmények elérhetősége. Elérhetőség alatt pedig azt is kell érteni, hogy azok megfizethetőek. Bár a magzatvédelmi törvény 1992. óta előírja, hogy az államnak rászorultsági alapon támogatnia kell a fogamzásgátló szerekhez való hozzáférést, a fogamzásgátlók társadalombiztosítási támogatása továbbra is kitartóan 0 forint. A módszerek igen különbözőek, más és más eljárás ajánlott különböző életkorban, élethelyzetben, azonban egy dologban hasonlítanak: igen drágák. A tablettás fogamzásgátlókra havi 3-8 ezer forintot kell költeni, és ennyibe kerülnek a hosszú távú (spirál, injekció) módszerek is.
A nem kívánt terhességek hatékony megelőzésétől természetesen nem fog több gyerek születni. Amitől viszont fog, az a nők érdekeltté tétele a gyerekvállalásban. Ezt segítheti a munkavégzés szabályainak az egyéni gyermeknevelési választásokra tekintettel lévő kialakítása, a rugalmas munkaidő tömeges bevezetése, a munkahelyteremtés, a bölcsődei, óvodai férőhelyek növelése, a nők esélyegyenlőségének javítása, a férfiak valódi és érzékelhető bevonása a gyereknevelésbe. „A leginkább jogfosztott és kiszolgáltatott helyzetben lévő kisebbség, a magzati korban lévő gyermekek” képviselőinek szerepében tetszelgő KDNP mindezidáig elmulasztott ezekben a témákban fellépni.
„Amíg a KDNP a kormány meghatározó része, nem lesz abortusztabletta Magyarországon"– nyilatkozta Semjén Zsolt pártelnök az abortusztabletta ellen szervezett civil megmozduláson május 23-án. Igen merész kijelentés ez a kormánykoalíció azon tagjától, amelyiknek érdemi ráhatása a kormánypolitikára – valljuk be – meglehetősen csekély, különösen most, hogy a kétharmados törvények zömét már letudták. Ilyen bátor kinyilatkoztatásra a KDNP csak akkor ragadtathatta el magát, ha élvezi a Fidesz hallgatólagos támogatását. Így viszont mindkét fél jó jár: a KDNP kedvére rágcsálhatja gumicsontját, az élet védelmezőjének szerepében tetszelegve végre rátalálhat saját identitására, pozícionálni tudja magát a Fidesszel szemben, s így a magyar társadalom kicsi, de hangos részét fel bírja sorakoztatni maga mögött. Cserébe a KDNP elviszi a Fidesz helyett a balhét, kimondja, amit a nagyobbik kormánypárt titkon gondol anélkül, hogy nekik kellene konfrontálódni a társadalom többségével, akik ellenzik az abortusz szigorítását.
Mert a végeredmény mégis csak az, hogy abortusztabletta Magyarországon nincs, s így aztán marad az egyedi import engedéllyel behozott készítmény vagy az ausztriai utazás. A vita közben pedig az „életpártiak” megfeledkeznek arról, hogy egy korszerű készítmény alkalmazását igyekszenek megakadályozni a magzatok védelme érdekében, a nők egészségére, a későbbi terhességekből származó magzatokra és a nők felelős döntésére fittyet hányva, a valós problémákat elfedve.
szerzők: Kapronczay Stefánia a Társaság a Szabadságjogokért, Spronz Júlia a Patent Egyesület munkatársa
forrás: Magyar Narancs