Nyomtatás

Az abortusztabletta mellékhatása: megfélemlített igazgatók

Miközben szerdán nyílt politikai vitává fordult az abortusztabletta magyarországi története, a szakma megfélemlítettnek tűnik, hiszen mélyen hallgat. Az érintett orvosok azért nem beszélnek, mert a frissen államosított kórházakban épp most zajlik az igazgatói pályázatok elbírálása, és senki sem szeretné nyílt konfrontációval kezdeni a próbaidejét.

A szaktárca egész egyszerűen nem hajlandó megnevezni, hogy mely adatok és milyen súlyú szakmai vélemények alapján fordult szembe a WHO és a magyarországi szülészek jól dokumentálható álláspontjával.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke is csak annyit mondott kérdésünkre: Szócska Miklós, az annak idején a kereszténydemokraták által jelölt egészségügyi államtitkár hétfőn a parlamentben meglehetősen egyértelműen fogalmazott a gyógyszer használhatóságát illetően, és – idézzük – „nem célszerű a gyógyító intézményeknek egy vita politikai erőterébe belépni”. Arra a felvetésünkre, hogy mint kiderült, az érvényben lévő szakmai protokoll legitimálja a terhesség megszakításának tablettás módját is, tehát az államtitkár kijelentésén kívül nincs semmilyen jogalapja annak, hogy ne alkalmazzák a tablettát, Rácz Jenő mindössze azt válaszolta: mindez természetesen lehetséges. Ennek ellenére, ha a kórházában dolgozó nőgyógyászok közül bárki is alkalmazni szeretné az abortusztablettát, úgy azt kérné tőle, hogy amíg ebben a kérdésben a politikai vita nem tisztázódik, ne változtasson senki az eddigi gyakorlaton.

A kórházszövetség elnökéhez hasonlóan más kórházigazgatók is úgy nyilatkoztak, hogy mindaddig, amíg a tabletta körüli politikai vihar el nem csendesedik, kísérletet sem tesznek a szer beszerzésére.

Ugyanakkor csak névtelenül nyilatkozó nőgyógyászok azt is elmondták: a tablettát ma is alkalmazzák jó néhány hazai kórházban. Volt olyan orvos is, aki azt mondta: az érintettre bízza a döntést, hogy a terhesség megszakításának mely formáját választja, de ő maga a gyógyszert ajánlja, mert azzal mindössze egyetlen napot kell az intézményben tölteni, és nem fordul elő műtéti fertőzés.

A jelenlegi szabályozás szerint, ha a terhességet nem orvosi okból kell megszakítani, a nő „súlyos válsághelyzetre” hivatkozva kérhet abortuszt. Ehhez az orvosi leletekkel el kell mennie egy anonim védőnői tanácsadásra, ahol felvilágosítják az örökbeadási lehetőségekről, az állami segélyekről, és beszélnek a terhesség megszakításának kockázatairól is. Majd három nap kötelező gondolkodási idő után a nőknek újabb beszélgetésre kell elmenniük. Ha ekkor is határozottan igennel felelnek arra a kérdésre, hogy el akarják-e vetetni a magzatukat, akkor a védőnő kiállítja a terhesség megszakításához szükséges kérelmet.

Általában hét – de legalább 4-5 – napon belül sor kerülhet a beavatkozásra. Ehhez 29 710 forintot kell befizetni egy csekken, de az összeg szociális okból részben mérsékelhető vagy teljesen elengedhető. A kórházban pedig két eljárást alkalmazva – az úgynevezett vákuummal vagy a méhfal eszközös kaparásával – elvégzik az abortuszt.

A tabletta hazai regisztrációja után lehetőség lenne arra is, hogy a nők két nap különbséggel összesen négy tabletta bevételével legyenek túl ezen az orvosi eljáráson. S bár a szakmai eljárásrend lehetővé tenné a gyógyszer használatát, Szócska Miklós hétfőn a parlamentben azt mondta: a regisztráció nem jelenti azt, hogy alkalmazható is lesz a szer. Hozzátette: az alkalmazás kockázatai jelenleg is vita tárgyát képezik.

Csakhogy az államtitkárság többszöri kérésünkre sem állt elő a kockázatokra vonatkozó bizonyítékokkal. Mindez azért is furcsa, mert a gyógyszer használatával kapcsolatban van kedvező hazai tapasztalat. A kilencvenes évek elején a WHO kérésére több országban összehasonlították az abortusztablettát a terhességmegszakítás hagyományos módszereivel, s ehhez csatlakozott a Szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika is. Az eredményeket az egészségügyi világszervezet publikálta.

A megjelent cikk szerint a méhkaparással és a gyógyszerrel megszakított abortuszok esetében is csaknem azonos arányban fordult elő szövődmény, kivéve a lázat, amely gyakrabban fordult elő a kürettel elvégzett beavatkozásoknál. A vizsgálat adatai szerint a tabletta mellett szólt az is, hogy jóval kíméletesebb eljárásnak bizonyult, mint a hagyományos küret. A KSH anyai halálozásokat gyűjtő adatsorából pedig az is kiderül, hogy két-három évente Magyarországon belehal egy-két nő a hagyományos (küretkanállal végzett) abortuszba.

– Ha már abortuszra kerül sor, akkor a nő számára a lehető legkevésbé káros eljárást kell alkalmazni, és ha van ilyen módszer, akkor nem szabad megtagadni a hozzáférhetőségét – nyilatkozta lapunknak Kovács József orvos-bioetikus. A szakember szerint a most zajló vitában két kérdés keveredik: az egyik, hogy legyen-e abortusz. Ebben a kérdésben szinte egyetlen országban sincs konszenzus. Teljesen más kérdés, ha engedélyezett abortuszra kerül sor, mert akkor azt úgy kell elvégezni, hogy a lehető legkisebb károsodást okozza a nő számára. Ebben a második kérdésben viszont teljes a szakmai egyetértés.

Bécsbe járnak a magyarok

Egy bécsi kórház arról tájékoztatta a Patent Egyesület aktivistáit: egyre több magyar nő érkezik kórházukba azzal a céllal, hogy tablettával szakítsa meg a terhességét. A beavatkozásért ott 490 eurót kérnek, de ezért megbízható és átlátható szolgáltatást kapnak, miközben nem alázzák meg őket. A klinika vezetője szerint ugyanis többnyire azért fordulnak hozzájuk a magyar nők, mert a hazai eljárást körülményesnek és megalázónak tartják. A klinika vezetője egyben sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar nők nem férnek hozzá az alapvető egészségügyi ellátáshoz úgy, mint más, Nyugat-Európában élő nők.

forrás: Népszabadság