A radikális magzatvédő Alfa Szövetség által szervezett eseményen a meghívó szerint több országgyűlési képviselő is részt vett, például a jobbikos Dúró Dóra díszelnökként és a fideszes Tarnai Richárd, mint házigazda.
A szervezet következő megmozdulása „aprószentek ünnepén”, december 28-án lesz, amikor felvonulást rendeznek a budapesti Március 15. térről Szent István király várbéli szobrához, illetve a köztársasági elnöki palotához. „A rendezvénnyel üzenjük, hogy a magzati élet védelméről hatályos, élet- és közjóellenes törvényt hozzá kell igazítanunk az anyatermészet életfakasztást hirdető alaptörvényéhez és a megmaradásunkat szolgáló Égi Alkotmányhoz” – áll az Alfa Szövetség honlapján. A radikális magzatvédők 1996 óta aktívak a közéletben, legemlékezetesebb megmozdulásuk 1998-ban volt, egy 13 éves dávodi kislányt akartak rávenni arra, hogy tartsa meg nem kívánt gyerekét. Az abortusz elhalasztását el is érték, két évvel később azonban a Fővárosi Bíróság úgy döntött: indokolatlanul avatkoztak be a kislány és családja életébe és pénzbüntetést szabtak ki rájuk.
A szövetség 15 éves történetében először immár az alkotmányra hivatkozva érvel, rendez konferenciákat és felvonulásokat az abortusz ellen. Az is újdonság, hogy kormánypárti képviselők támogatását élvezik, nem csak Tarnai Richárd áll ki ugyanis az életvédő gondolatok mellett. Néhány hete nagy port kavart Pálffy István és Sáringer-Kenyeres Tamás KDNP-s országgyűlési képviselők javaslata, amely átcsoportosította volna a 2012-es költségvetésből a művi terhességmegszakításokra szánt 400 millió forintot az örökbefogadások ösztönzésére, az örökbefogadói gyes összegének emelésére, továbbá a gyermekek védelmét, támogatását szolgáló programok, pályázatok, egyéb előirányzatok támogatására. Pálffy István az ATV-n úgy fogalmazott, hogy a javaslatuk annyit jelent, hogy „az állam nem költ halálra”.
Nők jogaival, szabadságjogokkal foglalkozó civil szervezetek azonnal tiltakoztak a javaslat ellen, mondván, az döntően a szegényebbeket sújtja. Negyvenöt külföldi civil szervezet csatlakozott a tiltakozáshoz. A javaslatot a kormány elvetette ugyan, de a civilek szerint ezzel az abortuszellenes támadásoknak nincs vége.
– Ez az elképzelés jól illett az eddigi apró lépések sorába, melyek mind az abortuszhoz való hozzáférés nehezítése felé mutatnak – mondja Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért betegjogi programvezetője. Hozzáteszi: bár a törvény szövege nem változott, az elmúlt másfél évben számos aggasztó intézkedés történt a művi terhességmegszakítás ügyében. Először is bekerült az új alaptörvénybe a magzati élet védelmének elve. Fideszes politikusok ugyan siettek leszögezni, hogy ebből egyáltalán nem következik az abortusztörvény szigorítása, a jogvédő szerint azonban ez nem egyértelmű. Különösen, mert a KDNP politikusai rendre hangoztatják, hogy kívánatosnak tartják az abortuszhoz való hozzáférés szigorítását. Ezt tükrözi a családok védelméről szóló törvénytervezet nemrég benyújtott szövege is, melyben szintén megjelenik, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet illeti meg. Ezzel pedig nyilvánvalóan összeférhetetlen az abortusz.
Kapronczay Stefánia az apró lépések közé sorolja azt a kampányt is, amelyben a kormány (nem erre a célra szánt) uniós pénzből plakátokon és videókban hirdette az örökbeadás lehetőségét az abortusz helyett. Hasonló irányba mutat szerinte az a 24 óra alatt visszavont idei intézkedés is, hogy recept nélkül lehessen úgynevezett esemény utáni tablettát vásárolni. (Ha ezt a szexuális együttlét után 72 órán belül beveszi a nő, nagy eséllyel nem jön létre a terhesség.)
Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium KDNP-s államtitkára néhány napja részt vett az európai életvédő mozgalmak római találkozóján, ahol többek között arról tanácskoztak, hogy az Európai Unió Alapvető Emberi Jogok Chartáját ki kellene egészíteni azzal, hogy a meg nem született gyermeket a fogantatástól kezdve embernek tekintsék. Soltész Miklós a magyarországi kampányról azt mondta, hogy a számos támadás ellenére rövid időszak alatt kétezerrel csökkentette az abortuszok számát.
– Elképzelhetőnek tartom, hogy a következő lépés a tanácsadás rendszerének megváltoztatása lesz – mondja Kapronczay Stefánia. Jelenleg ugyanis válsághelyzetre hivatkozva a magzat 12 hetes koráig lehet abortuszt kérni. A nőnek személyesen kell a családvédelmi szolgálat munkatársa elé terjeszteni a kérelmét, aki tájékoztatja őt arról, hogy milyen lehetőségek könnyíthetik meg a gyerekvállalást, milyen segítséget kaphat, ha meggondolja magát. Ha mégis az abortusz mellet dönt, három nap gondolkodási idő után újra meg kell jelennie a szolgálatnál, ahol rögzítik a kérelmet. Ezt követően nyolc napon belül jelentkeznie kell a kiválasztott egészségügyi intézménynél.
A jogvédő félelmét alátámasztja mindaz, amit Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes alelnöke mondott lapunknak az alkotmányos magzatvédelemről egy éve. Úgy fogalmazott, hogy a terhességmegszakítást a későbbiekben megelőzheti egy olyan eljárás, melyben „újabb lelki sebek okozása nélkül jobban megismertetik a nőkkel döntésük súlyát”. Hozzáfűzte, hogy ennek kidolgozásához pszichológusok és egyházi szakemberek segítségét is igénybe vennék. Azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy az apát is bevonják a konzultációba. Kapronczay Stefánia szerint a jelenlegi szabályozás közel sem olyan liberális, mint amilyennek egyes politikusok beállítják. A háromnapos gondolkodási idő megnehezíti a hozzáférést, és azt sem lehet tudni, hogy mi zajlik ezeken a beszélgetéseken. Valószínűnek tartja, hogy minden tanácsadás más, attól függően, hogy az adott családvédelmi munkatárs hogyan fogja fel a feladatát.
A jogvédő szerint azért is indokolatlan bármiféle szigorítás, mert az abortuszok száma a liberálisnak mondott szabályozás ellenére a rendszerváltás óta folyamatosan csökken Magyarországon. 1990-ben még több mint 90 ezer ilyen beavatkozást végeztek, 2000-ben már csak 59 ezret, tavaly 40 ezret.
– Annak ellenére csökken az abortuszok száma, hogy továbbra sem kapnak semmilyen támogatást a fogamzásgátló szerek az egészségbiztosítási alapból. Holott ismeretes, hogy a fogamzásgátláshoz való hozzáférés biztosítása az egyik legfontosabb összetevője az abortuszszám csökkentésének – magyarázza. A kormány azonban nem a fogamzásgátló szerek támogatásában látja a megoldást. A már említett kampányon kívül könnyítettek az örökbefogadás feltételein, létrehozták az örökbefogadói gyest, ami lehetővé teszi, hogy a háromévesnél idősebb gyerekkel is otthon maradhasson fél évig az örökbefogadó szülő. Az sem véletlen, hogy a 400 millió forint átcsoportosításáról szóló javaslatban is az örökbefogadás ösztönzéséről írnak a képviselők.
Kérdés, hogy az örökbeadás valódi alternatívája-e az abortusznak. Mórucz Lajosné, a nyílt örökbeadással foglalkozó Gólyahír Egyesület vezetője szerint igen. – Ha valaki ezt választja, nem kell együtt élnie azzal a lelki teherrel, hogy nem engedte megszületni a gyerekét. A gyerekről való lemondás is nagy teher, de ott a tudat, hogy ezzel boldoggá tett egy családot, a gyereke pedig jó körülmények közé került – fogalmaz, hozzátéve, hogy nyílt örökbeadás esetén később lehetőség nyílhat a találkozásra is az anya és a gyerek között.
A Gólyahír Egyesület krízisotthonában jelenleg két kismama él, akik úgy döntöttek, hogy örökbe adják a gyereküket. Mindketten elfogadhatatlannak tartják az abortuszt. – Egyre többen gondolkodnak így, többek között azért, mert láttak filmeket a méhen belüli életről és nem tudnak, nem akarnak sejtosztódásként gondolni a gyerekükre – állítja. Elmondása szerint a Gólyahírhez forduló nők nagy része nem vallásos, nem emiatt, hanem a lelkiismeretük miatt döntenek az örökbeadás mellett. Olyanok is vannak, akik túl későn veszik észre a terhességet, és már nincs más választásuk. – Most hívott fel egy 18 éves 18 hetes terhes lány. Abortuszra szeretett volna menni, de mire észrevette a terhességet, már nem végezhették el a beavatkozást. Számára most már csak az örökbeadás jelenthet megoldást – magyarázza.
Nők jogaiért küzdő civil szervezetek szerint viszont elég csak a terhesség kilenc hónapjára és a szülésre gondolni ahhoz, hogy kiderüljön, sem az anyagi, sem az egészségügyi terhek nem azonosak egy abortusz, illetve egy nem kívánt gyermek megszülése esetén.
Egy biztos: a demográfiai válság megoldására az abortuszszigorítás nem alkalmas. Lengyelországban 1993 óta Európa legszigorúbb abortusztörvénye van életben, a születések száma mégis az enyhébb szabályozással rendelkező környező országokhoz hasonlóan csökkent. A szigorítás eredménye az illegális, tehát veszélyes beavatkozások számának növekedése és az elsősorban Németországba irányuló abortuszturizmus kialakulása lett.
Megengedők és korlátozók
Európa legmegengedőbb országaiban a nő kérelmére várakozási idő, tanácsadás és egyéb feltételek nélkül engedélyezik a terhességmegszakítást. Svédországban például a 18. hétig bármilyen okból el lehet végeztetni, a 18. és a 22. hét között orvos hozzájárulása szükséges, és csak egészségügyi indokkal végeztethető. Romániában, Belgiumban, Észtországban, Görögországban, Lettországban, Litvániában, Szlovéniában különböző időhatárokkal kérelemre szintén megengedett. Bulgáriában, Dániában, Portugáliában és Szlovákiában a terhesség első harmadában engedélyezik, ha a nő egészsége, gazdasági-társadalmi helyzete indokolja, ha a magzat valószínűleg fejlődési rendellenességben szenved vagy a várandósság nemi erőszak eredménye. Cipruson, Luxemburgban és Spanyolországban szintén engedélyezik a nő egészségének megóvása érdekében, vagy ha a magzatnak valószínűsíthetően valamilyen rendellenessége van, vagy ha a terhesség nemi erőszak következménye, illetve ha a nő hátrányos társadalmi, gazdasági helyzetben van.
Az országok másik csoportjában – Magyarországhoz hasonlóan – tanácsadáshoz és várakozási időhöz kötik az engedélyt. Franciaországban például csak a 10. hétig engedélyezik, feltétel a tanácsadáson való részvétel és az egyhetes várakozási idő.
Hollandiában öt nap a kötelező várakozási idő, Németországban a terhesség első harmadában engedélyezett az abortusz, de a tanácsadás és várakozási idő itt is kötelező. A legszigorúbb szabályozást Lengyelországban és Máltán alkalmazzák. Lengyelországban akkor legális a terhességmegszakítás, ha a nő egészsége veszélyben van, vagy a magzat súlyos testi fogyatékossággal rendelkezik, illetve, ha a terhesség bűncselekmény eredménye.
forrás: Népszabadság