A magzati élet védelmének alkotmányos háttere
Az állam köteles védeni a magzatot, mint a keletkezőben levő életet. Ez a védelem ugyanakkor nem abszolút hatályú, az állam nem a magzat, mint egyed megszületéshez való jogát garantálja, hanem csupán általánosságban biztosít védelmet számára Alkotmányból eredő objektív életvédelmi kötelezettségének körében. A magzat jogalanyiságát az Alkotmánybíróság a hatályos Alkotmány alapján nem találta levezethetőnek, ebből kifolyólag a magzatot nem illetik meg ugyanazok a jogok, mint a megszületett személyt. Élethez való joga korlátok között érvényesül, amit az anya önrendelkezéshez és egészséghez való joga felülírhat. Ez képezi a legális terhességmegszakítás alkotmányos alapjait.
A 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény, mely deklarálja – ráadásul ugyanazon mondaton belül, melyben az élethez és emberi méltósághoz való jogot ismeri el –, hogy „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”, minden bizonnyal új fejezetet nyit majd a magzatvédelemben. Ez a mondat előrevetíti a hosszas vitákat követően hatályba lépett, kiérlelt konszenzuson nyugvó magzatvédelmi törvény szigorítását. Ha ugyanis az alaptörvény az életet a fogantatástól kezdve rendeli védeni, nagy az esélye, hogy elkerülhetetlenné válik az abortusz jelenlegi szabályozásának alkotmányellenessé nyilvánítása, mely a nők reprodukciós jogainak súlyos sérelmét fogja maga után vonni.
A magzatvédelmi törvény
Az abortusz jogi kereteit a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény és annak végrehajtási rendelete, a 32/1992 (XII. 23.) NM rendelet biztosítja.
Elöljáróban érdemes kiemelni, hogy a hatályos magyar szabályozás korántsem tartozik a legmegengedőbbek közé a törvényben meghatározott ok, időkorlát, a magzat megtartására irányuló kötelező tanácsadás és kötelező várakozási idő együttes alkalmazásával.
Indikációk és időkorlátok
Az abortusz csak a jogszabályban meghatározott időkorláton belül végezhető el legálisan, főszabály szerint a terhesség 12. hetéig az alábbi esetekben.
a) ha azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja
Az okot ilyen esetben két, szakmailag illetékes szakorvosnak kell egybehangzóan megállapítania.
b) a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved
A magzatnál fennálló egészségi okot a genetikai tanácsadó, a prenatális diagnosztikai központ, illetve a szakmailag illetékes országos intézet által kijelölt kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályai közül bármelyik kettőnek egy-egy szakorvosa egybehangzó véleménnyel állapítják meg.
c) a terhesség bűncselekmény következménye
Ebben az esetben írásbeli kérelem mellett a terhes nőnek a nyomozóhatóság által kiadott, a bűncselekmény megtörténtéről vagy annak alapos gyanújáról szóló igazolást kell bemutatnia a Családvédelmi Szolgálat munkatársának – praktikusan a védőnőnek -, valamint részt kell vennie egy tanácsadáson.
d) az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén
Írásban kell kérelmezni a súlyos válsághelyzet kinyilvánításával – ez mindössze egy aláírás. Emellett kötelező tanácsadáson kell megjelenni a Családvédelmi Szolgálatnál két alkalommal, amelyből az első a magzat megtartását célozza. A két tanácsadás között legalább 3 nap várakozási időnek kell eltelnie.
A törvényi definíció szerint súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.
A 18. hétig elvégezhető a terhesség megszakítása, ha a kérelmező korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen (pl. ha kiskorú), ha a nő önhibáján kívül, egészségi oknál fogva vagy orvosi tévedés miatt nem észlelte a terhességét, valamint abban az esetben, ha a nő az egészségügyi intézmény vagy más hatóság mulasztása miatt lépte túl a 12 hetes időkorlátot. A törvényben meghatározott okok valamelyikének, tehát az egészség veszélyeztetettségének akár a nő, akár a magzat oldalán, bűncselekménynek vagy súlyos válsághelyzetnek ezekben az esetekben is fenn kell állniuk.
A 20. hétig végezhető el az abortusz, ha 50 %-ra tehető a magzatnál a genetikai rendellenesség vagy teratológiai (fizikai-kémiai, pl. gyógyszer, sugárzás) ártalom valószínűsége. Ha a diagnosztikai eljárás elhúzódik, a terhességet a 24. hétig meg lehet szakítani.
Függetlenül attól, hogy mennyire előrehaladott a terhesség, bármikor elvégezhető az abortusz, ha arra az anya életének megmentése érdekében van szükség vagy olyan magzati rendellenességre derül fény, amely a születés utáni élettel összeegyeztethetetlen.
Korlátozott cselekvőképesség és cselekvőképtelenség
Korlátozottan cselekvőképes (pl. 14–18 év közötti kiskorú) nő maga is kérelmezheti a terhesség megszakítását, de nyilatkozatának érvényességéhez a jogszabály a törvényes képviselőjének tudomásul vevő nyilatkozatát kívánja meg. A törvényes képviselő megjelenése a Családvédelmi Szolgálat előtt nem szükséges, elég, ha aláírja a szükséges iratot.
Cselekvőképtelen állapotos nő (pl. 14 éven aluli) saját nevében nem terjeszthet elő terhességmegszakítási kérelmet, ezt törvényes képviselője teheti meg a nevében.
Felülvizsgálat törvényben meghatározott időkorlát túllépése és a beavatkozás megtagadása esetén
Amennyiben a terhességet megállapító szakorvos szerint a terhesség meghaladta a törvényben meghatározott időt vagy egészségi okok miatt nem javasolja, esetleg megtagadja az abortuszt, a terhes nő szakmai felülvizsgálatot kérhet. Ha az osztályvezető főorvos véleménye szerint a terhesség túllépte a törvényi időkorlátot vagy egészségi akadálya van a beavatkozásnak, a nőt a lakóhelye szerint illetékes orvostudományi egyetem – Budapesten a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar – szülészeti-nőgyógyászati klinikájának vezetőjéhez utalja felülvizsgálatra, az ő szakvéleménye dönt a megengedhetőség kérdésében.
Kötelező tanácsadás és várakozási idő
Ha a nő súlyos válsághelyzetre hivatkozva kérelmezi az abortuszt, két tanácsadáson kell részt vennie a Családvédelmi Szolgálatnál, melyek közül az első a magzat megtartása érdekében történik. A magzat apjának jelenlétét a jogszabály nem követeli meg, de kívánatosnak tartja. Fontos megjegyezni, hogy az első tanácsadást az állapotos nő anonim módon veheti igénybe – erről a jogáról tájékoztatni kell –, személyes adatait tehát a terhességmegszakításra irányuló papíralapú kérelem benyújtásáig nem kell közölnie, elég azt egy lezárt, lebélyegzett borítékban átadnia a Családvédelmi Szolgálat munkatársának. A borítékot a második tanácsadáson való megjelenésig nem lehet felbontani. Amennyiben a nő végül nem jelenik meg a második tanácsadáson, a borítékot haladéktalanul megsemmisítik.
A védőnő ezek után tájékoztatja a nőt a gyermekvállalás esetén igénybe vehető anyagi és természetbeni támogatásokról, azoknak az intézményeknek, szervezeteknek a tevékenységéről, elérhetőségéről, melyek a gyermek megtartása esetén segítséget nyújthatnak, az örökbeadás lehetőségeiről, a válsághelyzet feloldására alkalmas állami, önkormányzati, társadalmi segítségnyújtás módjairól, valamint a fogantatásról, a magzat fejlődéséről és az abortusz veszélyeiről, annak lehetséges hosszútávú kihatásairól.
A válsághelyzet okait a védőnő nem vizsgálhatja, ezek feltárására a kérelmező nem kötelezhető, a súlyos válsághelyzetet elég a terhességmegszakítási kérőlap aláírásával igazolnia.
Az első tanácsadást követő 3. napon kerülhet sor legkorábban a második tanácsadásra. Ha a nő továbbra is fenntartja kérelmét, ekkor már célzottan a terhességmegszakítás elvégzésének módjáról, körülményeiről és a beavatkozás után elérhető segítségről kap tájékoztatást.
Az aláírt kérőlapot a védőnő ellenjegyzi, az eredeti példányt a következő munkanapon megküldi a kérelmező által kiválasztott egészségügyi intézménynek. Egyúttal kiállítja a terhességmegszakításért fizetendő térítési díj befizetésére szolgáló utalványt, illetve igazolást állít ki a térítési díj fizetési kötelezettség alóli mentességről. A befizetés igazolása nélkül a beavatkozás nem végezhető el.
Ha az abortuszt bűncselekményből eredő terhesség miatt kérik, csak az örökbeadás lehetőségéről és feltételeiről kap információkat a kérelmező. További lényeges különbség, hogy ilyen esetekben a nőnek elég egy alkalommal megjelennie a Családvédelmi Szolgálat előtt, tehát a kötelező 3 napos várakozási idő alól is mentesül. A térítési díjat nem a kérelmező fizeti, a számlát a Családsegítő Szolgálat munkatársa a büntetőügyben eljáró szervnek küldi meg.
A terhességmegszakítás térítési díja
Főszabály szerint a beavatkozás térítésköteles, a díjat az Egészségbiztosítási Alap számlájára kell befizetni. Szociális helyzet függvényében, anyagi rászorultság alapján lehetséges, hogy a kérelmező csupán a térítési díj felét vagy csak 30%-át fizesse meg, illetve indokolt esetben egészében mentesüljön a díjfizetés alól.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleménye alapján 2011. január 1-től az abortusz térítési díja 29 710 Ft.
50 %-os kedvezményre jogosultak gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, öregségi nyugdíjban, rokkantsági járadékban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők. A térítési díj összege 14 855 Ft.
A térítési díj 30%-át, 8 913 Ft-ot kell megfizetnie azoknak, akik munkanélküliek járadékában, álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, ápolási díjban, átmeneti segélyben, kiskorúak járadékában, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rendkívüli szociális segélyben, vállalkozói járadékban, keresetpótló juttatásban, rendelkezésre állási támogatásban részesülnek.
Térítésmentes a beavatkozás a magasabb összegű családi pótlékban, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, rendszeres szociális segélyben részesülőknek.
A beavatkozás megtagadása lelkiismereti alapon
A vallás- és lelkiismereti szabadságból fakadóan az orvos nem kötelezhető a terhességmegszakítás elvégzésére, kivéve, ha arra az állapotos nő életét veszélyeztető okból van szükség. Ezzel szemben valamelyest garanciát jelent, hogy minden olyan egészségügyi intézményben, ahol szülész-nőgyógyász osztály működik, biztosítani kell legalább egy terhességmegszakítást végző csoport működését.